OEV Villáminterjú!
A két héte zajlott le a XV. Országos Esettanulmányi Verseny Corvinusos és pécsi belső selejtezője. Mindkét selejtezőn a versenyzők a Rail Cargo rendkívül nehéz esetét oldották meg. Néhány érintettel villáminterjút készítettünk:
1. HOGY TETSZETT AZ ESETTANULMÁNY?
Czakó Erzsébet (zsűritag, egyetemi oktató):
Egy vállalatvezetői és vállalati oldalról is összetett esetet kaptak a versenyzők, ahol azonban jól azonosítható volt három fő problémakör. Ezek remek lehetőséget kínáltak arra is, hogy a versenyzők bemutassák módszertani sokoldalúságokat; bátorságukat, hogy tudnak-e prioritást mondani; és ügyességüket, hogy az elemzéseikkel és elképzeléseikkel konform konzisztens megoldást prezentáljanak.
Horváth Bence (főszervező):
Az idei esettanulmány sokak szerint nehezebb volt a korábbiaknál, amit elsősorban az iparág összetettsége okozott. Ennek ellenére a csapatok nagyon jól megoldották feladatukat, a szakmai zsűri igazán színvonalas prezentációkat hallhatott. Ez úton is gratulálunk a versenyzőknek. Külön örülök, hogy a zsűriben részt vett az esetet biztosító cég képviselője, akinek köszönhetően igazán szakmai, iparág specifikus kérdések is elhangozhattak a verseny során.
Gulbert Ármin (pécsi versenyző):
Amikor megkaptuk a kis csomagot és benéztem az első gondolatom az volt, hogy “atyaég” ebből mi lesz. Aztán neki estünk és még olvasás után is azt éreztem, hogy nagyon sűrű az eset és nagyon komplex, ellenben nagyon nagyon jó. Nem egy színes-szagos szituáció, de rendkívül jó kérdéseket vet fel és lehetett vele dolgozni, számolni és ötletelni. Nekünk ugye 9 óránk volt rá és azt a visszajelzést kaptuk, hogy kihoztuk a maxot belőle, amit ennyi idő alatt ki lehetett. Visszagondolva nagyon is jó eset volt.
Kassay-Farkas Réka (corvinusos versenyző):
Nagyon tetszett, hogy egy igen komplex, hálózatos iparág volt a téma. Hasonló szektorral esetversenyen még nem találkoztam. Ugyanakkor maga az eset, és főként a későbbi telefonkonferencia nagyban befolyásolta a prezentációnk struktúráját és a megoldásainkat is.
Rolek Tamás (corvinusos versenyző):
Nekem tetszett maga az iparág, mert kevéssé ismert, ráadásul B2B volt, sokkal izgalmasabb így, új dolgokat kegismerni, mintha mondjuk egy telko cég / bank terjeszkedési startégiája lett volna a kérdés. Másfelől nehéz volt belőni, hogy mennyire legyen vasút-szakmai a megoldás, mert az iparágból jövő zsűritagok, és a máshonnan jövő zsűritagok iparági tudása között sokkal nagyobb volt egy ilyen cég esetében a különbség, mintha egy bank/telko lett volna.
Czakó Erzsébet (zsűritag, egyetemi oktató):
A versenyzők prezentáció összeállításban bámulatos teljesítményt mutattak: a diáik szépek, beszédesek és a tartalomhoz illőek voltak. Mindegyik csapat erőssége volt a probléma definiálás, a megoldások már nagyobb szórást mutattak. A legörömtelibb tanulságot a Cases on International Business Strategy (CIBS) tárgy oktatójaként fogalmazom meg: egyik legfontosabb tanulság az volt, hogy ennek a kurzusnak jelentős multiplikátor hatása van.
Horváth Bence (főszervező):
Mint szervezőnek, a verseny legnagyobb tanulsága egyértelműen a csapatmunkában rejlő erő szerepe a sikerben. A rendezvény előkészületei és lebonyolítása során elengedhetetlen volt a szervezőcsapat összhangban való együttműködése. És erre még nagyobb szükség lesz az országos döntő során.
Gulbert Ármin (pécsi versenyző):
Amit tanultam a versenyből, az a “USP”. Nem a fogalom, hanem az, hogy a csapatnak és a megoldásunknak kell lennie egy olyan egyediségnek, ami megfogja a zsűrit, és ami megkülönböztet minket más megoldásoktól. 9 órában sajnos nehéz a “kötelező” feladatokon túl még erre is gondolni, de ez hatalmas tanulság volt a számomra.
Járai Johanna (zsűritag, Roland Berger):
Nagyon sok tehetséges diák indult a versenyen, de az alapos felkészülés és a korábbi versenytapasztalat elengedhetetlen az eredményes szerepléshez. Sok diák, okos, kreatív, határozott, mégis egy ilyen versenyen gyengébben teljesít, mint a diáktársai. Miért is van ez? Fontos megjegyezni, hogy az esetmegoldásoknak van egy jól kiforrott sémája – struktúra, prezentációs elemek, módszertanok stb. – amit felkészüléssel, gyakorlással relatíve gyorsan el lehet sajátítani, ha megfelelő háttértudással és képességekkel rendelkezik a diákcsapat. Szerintem ezért fontosak a felkészítő szemináriumok, mint például a “Hogyan nyerjünk esettanulmányi versenyt?”, illetve szakmai anyagok és cikkek, amik a case-study.hu blogon is megtalálhatóak, mert elősegíthetik a diákok eredményes felkészülését és szereplését.
Kassay-Farkas Réka (corvinusos versenyző):
Legnagyobb tanulság: nem mindegy, hogy a vállalat vezetőségének prezentálsz, vagy a vezetőségnek – egy esetversenyen! Utóbbi esetben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni az implementációra.
Rolek Tamás (corvinusos versenyző):
A csapatmunkával volt kapcsolatos, hogy mennyire sok múlik tényleg a feladatok helyes korai leosztásán, így lehet sok dolgot részletesen kidolgozni, hatékonyabb, mintha egyszerre négyen dolgozunk egy kérdésen.