Szerepjátékozzunk
“És most átadom a szót Ádámnak.” Vagy inkább ne. A szokásos váltószövegek a prezentáló csapattagok között általábon egy unalmas sablont követnek. Pedig a prezentációnak ezt a részét is fel lehet dobni! Egy izgalmasabb megközelítésért a szerepjátékok világába kell elkalandoznunk.
Kutató-menedzser
Kétfős prezentációknál az egyik fél eljétszhatja a kutatót, a másik tag pedig a menedzsert. Ebben a felállásban jól elkülönülnek a szerepek: a kutató az akadémiai témákról beszél, a menedzser pedig ezek implikációiról, céges alkalmazhatóságról. A kutató-menedzser szerepjáték kiválóan használható egyetemi környezetben, órai preziknél vagy akár egy társszerzős TDK előadásán.
Funkcionális szerepek
Egy esetversenyes prezinél általában kettőnél több fő ad elő, így itt más megoldásra van szükség. Érzékkel alkalmazva a hagyományos funkcionális szerepek szerinti felosztás is remekül tud működni. Itt a csapattagok a cég egyes funkcióit képviselik: pénzügy, stratégia, marketing stb. Egy gyakori csavar, hogy egy tanácsadócsapat tagjait játszuk el, ilyenkor minden “tanácsadó” egy adott funkcionális terület szakértőjének szerepét tölti be.
Innovatív felállások
A szerepjátékot persze ennél tovább is lehet vinni, ha a környezet engedi. Egy órai prezentáción például egy Assessment Day szimulálásán keresztül mutattunk be egy céget. A “prezentáló” csapat tagjai Julia, Margherita, Natalie és én voltunk, bár a 20 perces szeánsz alatt alig öt percet beszéltünk ténylegesen mi.
A felállás szerint az Assessment Dayt az általam játszott CEO beszéde nyitotta, aki átadta a szót a napot levezénylő céges menedzsernek (Julia). Ez a menedzser ezek után bemutatta a játékos feladatot, amit a résztvevőknek (akik gyakorlatilag a cég leendő munkavállalóit játszották) a következő tíz percben meg kellett oldania. A résztvevők a feladatnak két csapatban kezdtek neki: ezeket Margherita és Natalie facilitálták. Szerepük szerint ők a téma külsős szakértői voltak, és ebben a minőségükben a prezentáció végén kiértékeltek a két csapat csoportdinamikáját. Összességében a résztvevők egy szokványos 20 perces prezi helyett egy szerepjátékban vettek részt, amit legalább annyira élveztek, mint egy átlagos előadást, és a vizsgált Semco nevű cég munkakultúráját is elsőkézből tapasztalhatták meg.
Ahogy ez a példa is mutatja, merjünk kreatívak lenni! A szerepjátékos megközelítéssel az előadás sokkal dinamikusabb, életszagúbb tud lenni. És végsősoron ez a lényeg: ne hagyjuk, hogy a váltásoknál a közönség figyelme elkalandozzon.