Kérdezz-felelek 3. rész – Hogyan vezesd a zsűri kérdéseit?
10. esettanulmány versenyén van a csapat, már több mint egy éve dolgoztok együtt. Úgy érzitek, jó a megoldásotok és a prezentáció is kellően letisztult, logikus volt. Már csak a kérdések és válaszok szekció van hátra. Az első kérdés a kockázatokat boncolgatja. Időhiány miatt nem beszéltetek róla, de szerencsére az első háttér dia pont ezt a témát taglalja. Az országspecifikus kockázatok után a zsűri kérdése a célpiacra koncentrál, melyre egy másik csapattag felel egy egyszerre célzott és átfogó válasszal. Érzitek, sínen vagytok a győzelem felé.
Haladó csapatok könnyedén el tudják érni, hogy a zsűri nekik tetsző kérdéseket tegyen fel úgy, hogy az implicit utalásokat a zsűritagok talán észre se veszik. Egyetemi és szakkollégiumi kurzusokon a hallgatók már tudják, a prezentáció nem a Köszönjük a figyelmet! diáig tart. A megoldás prezentálásának legizgalmasabb része a Q&A, hiszen itt egyirányú kommunikáció helyett egy interaktív „beszélgetés” formájában kell bebizonyítanunk, hogy a megoldásunk a valós életben is megállná a helyét. Ebben az esetben a zsűri felé mutatott alázat és a zsűri rejtett irányítása között kell a csapatnak egyensúlyoznia.
Még 2010-ben, egy rangos esettanulmány versenyen a Lipóti Pékség esetét prezentáltuk. Az általunk bemutatott megoldásnak volt egy földrajzi, terjeszkedési vetülete is. A Q&A egy bizonyos pontján az egyik zsűritag ezt a témakört kezdte el boncolgatni. Miért a Közép-Magyarországi régióban terjeszkednétek? A kérdésre adott válasz során az adott régió előnyeit soroltuk fel, kiemelve hogy az egyes magyarországi régiókat azonos szempontrendszer alapján hasonlítottuk össze (1000 főre jutó pékségek, népsűrűség, nagyvárosok száma stb.) A válaszunk után adott volt a kérdés, hogy mi a helyzet a környező országokkal, például Szlovákiával. Itt a hagyományos magyar márka, mint versenyelőny korlátait elemeztük, valamint megemlítettük, hogy számolnunk kell az árfolyamkockázattal is. A válasz után rögtön jött is a kérdés (az amúgy nem közgazdász) tulajdonostól, hogy miféle árfolyamkockázatra gondoltunk. Itt röviden definiáltuk az árfolyamkockázatot és egy egyszerű példán keresztül szemléltettük az EUR/HUF árfolyam változását. A kérdéskörben érintett mindhárom zsűritag hevesen bólogatott.
Ebben az esetben tehát a válaszadó vezette a kérdezőt. Az egyes kérdésekre adott, tartalmilag teljes választ mindig valamilyen új kérdés, terület felvetésével zártuk úgy, hogy az adott felvetés részleteit a kérdező számára nyitva hagytuk. Ez gyakorlatilag a feldobok egy labdát, a zsűri pedig leüti típusú Q&A rész. Megfelelő válaszokkal el lehet vinni az előadásból kihagyott, de részletesen kidolgozott tartalom irányába a beszélgetést, ez pedig a különbséget jelentheti egy jó, de igazán kitűnni nem tudó prezentáció és a győzelem között.
Ha még több tippet szeretnél a témában, a Kérdezz-felelek cikksorozat többi részé itt találod: