Goodbye Steve, goodbye Nokia (2. rész)
A Microsoft és a Nokia körüli hírekről készült cikksorozatunk első részében áttekintettük az alapokat, most pedig következzen egy részletes elemzés a fúzió hátteréről, illetve arról, hogy a két cég milyen utat járhat be a jövőben. A cikk szerzője Kiss-Dobronyi Bence.
A Nokia mobil készülék szekciójának felvásárlása meglehetősen eltérő véleményeket váltott ki mind a cégek részvényeseiből, mind a sajtóból. A Nokia részvények szárnyalnak, a Microsoft részvények esnek, a finn sajtó radikalitása pedig már addig jutott, hogy Stepehen Elop-ot, a Nokia-nál a szerződést összehozó CEO-t a Microsoft trójai falovának tartják.
De mit is hozhat a fúzió a résztvevő feleknek?
A Nokia mobil szekciója már többször volt M&A pletykák fókuszában, meg akarták venni a kínaiak, de a Microsoft is többször felmerült már, mint lehetséges vásárló. Ezt tekintve annyira nem véletlen, hogy az Elop-ot trójai falónak gondolók már elő is álltak azzal az elmélettel, hogy a kanadai üzletember eleve azért érkezett a céghez (a Microsoft-tól), hogy megfelelő szinte csökkentse a cég értékét. Ez, ha az előzmények és körülmények nélkül nézzük a Nokia tőzsdei teljesítményét, egészen hihető (sárgával jelölt rész). De ha hosszabb távon figyeljük az eseményeket, akkor rájöhetünk, hogy a Nokia egy régebb óta tartó negatív trendben mozog.
Ez a trend még valamikor 2009-ben vette fel ezt a formát és azóta, pár hónappal ezelőttig, tartotta is a negatív irányt. Egyébként a Nokia eleve távolodni látszik a mobil iparágtól – mai formájában. A Nokia nemrégiben kivásárolta a Siemens-t a Nokia Siemens Networks-ből (ami így Nokia Solutions Network lett) és egyébként is úgy tűnik, hogy eleve ezen, a Ericsson által korábban már kitaposott, úton kíván továbbmenni. Felhasználói eszközök helyett a hálózati eszközökre, a háttérre fókuszál. Erre erősít rá a fúzió bejelentéséhez kapcsolódó prezentáció is, fókuszban az NSN-el. Nem véletlen: az NSN ugyan 2009 óta folyamatosan működési veszteséggel zár, de a nettó eladásaik folyamatosan növekednek: 2009 és 2012 között az éves növekedés 3%-ra tehető. Ehhez képest a most eladott mobil szekció ugyanezen az időtávon csak egy 17%-os csökkenést tudott felmutatni.
A Nokia részéről így talán indokolt lehet a tranzakció – de mi történt a Microsoftnál? A Microsoft az elmúlt években folyamatosan terjeszkedik – leginkább termékportfólió tekintetében. Igyekszik újra innovatív lenni – belevágott a hardware gyártásba, bár ezzel súlyosan mellényúlt. Voltak akik ennek kapcsán brand problémákról beszéltek – a Microsoft az Xbox ellenére nem mint hardware gyártó él a köztudatban. Ami biztos, hogy a pilotnak is tekintett projekt – saját eszköz gyártás – rosszul sikerült. Ezek után a cég mégis nagy reményekkel tekintett a Nokiával közös Lumia bevezetésére, aztán valamennyire jöttek is az eredmények.
Most, hogy a fúzió létrejöhet mindkét cég tisztíthatja profilját. A Nokia koncentrálhat az NSN-re, míg a Microsoft – függetlenül attól, hogy a butatelefon gyártással mihez kezd – megvalósíthatja az elképzelt víziót. Ebben pedig bőven rejtőzik potenciál.
A Microsoft víziója ugyanis a Windows 8 első bemutatása óta nem más, mint egy olyan platform létrehozása, ami tényleg eszköz független. Amikor erről beszélünk, akkor pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy az irodai és otthoni laptopok nagy része még mindg Windows-t futtat. Tehát az összekötés hihetetlen versenyelőnnyel járna. Csak képzeljük el azt a szintű eszközfüggetlenséget, amikor tényleg mindegy, hogy egy PowerPoint-ot mobilon, tableten vagy laptopon nyitunk meg. Elvileg a 8.1 már ebbe az irányba tart, ha a Windows 9-re sikerül teljesen megvalósítani ezt a koncepciót. Akkor a Microsoft nagyon nagy hatást gyakorolhat minden érintett piacra.
Két érdekes szálat emelnék ki még mindenképp a sztoriból: az egyik a Nokia mostmár volt CEO-ja, Stepehen Elop. A Nokia-nál az első nem-finn CEO volt, a Microsoft-nál most az első nem amerikai lehet. Elkötelezett Windows hívő, aki korábban már levezérelte (felvásárolt oldalról) a Macromedia felvásárlását az Adobe által. Később az Adobe-nél lett vezető, most ugyanez lehet a történet. Elop az egyik legnagyobb esélyes a most leköszönöt Steve Ballmer helyére, az integrációban biztos, hogy meghatározó szerep lesz. Ez pedig könnyen vezethet, ahhoz, hogy valóban ő lesz az új CEO. Ez egyértelmű jelzés lenne a Microsoft jövőbeni stratégiai irányára is: integráció, multi-screen alkalmazások és tényleg minden működő Microsoft alkalmazások követhetik az ő vezetését.
A másik kiemelt szál a buta telefonok avagy feature phone-ok kérdése. Ez a Nokia egyik még mindig jelentős piaca volt, ami érdekes módon a megállapodás alapján, egy az egyben a Microsofthoz került. Ha a Microsoft is a profiltisztítást választaná irányként, akkor ennek az üzletágnak egyértelműen vége lenne. Azonban meglepő módon a Microsoft nem leépíteni akarja ezt a szekció, inkább elkezdte kiépíteni a szükséges kompetenciákat. Ráció azért van ebben a lépésben is: a fejlett világ mobil penetrációja lassan eléri maximumát. Az új célpont a BRIC, ahol a piacok erősen árérzékenyek. Várhatóan nyitottak lesznek a Microsoft feature phone-okra is.
Tehát a Nokia vélhetően letisztult portfólióval és növekvő értékkel nézhet a jövőbe a fúzió után. Az NSN és a jelen cikkben kevésbé tárgyalt geolokációs szolgáltatások jelenthetik náluk a stratégiai irányt. A Microsoft pedig vásárolt egy gyártót, vásárolt egy eszköz típust, amin korábban nem volt egyértelmű a jelenléte. A célja pedig valószínűleg hasonló ahhoz, mint amit Elop egy, a Nokia-nál első pár hónapjában kiadott memo-ban is kiemel: egy olyan ökoszisztéma kiépítése, ami egyenértékű az Apple-el és az Android-dal. Ha pedig ebbe az ökoszisztémába sikerül bevonniuk a meglévő dominált eszközeiket is – a normál laptopokat – akkor lehet, hogy tényleg sikerül (megint) újra definiálniuk a piacot.
Kiss-Dobronyi Bence