Nagyon nemzetközi (1. rész)
A HBCS három héttel ezelőtt egy kivételes lehetőséghez jutott: mi készíthettük fel a St.galleni Egyetem által a CBS Case Competition-re delegált csapatot. A következő poszt ennek a három hetes, intenzív coachingnak az összefoglalója.
Kell egy csapat
A svájci University of St.Gallen január 21-én kapott meghívást a Coppenhagen Business School nagy presztízsű, február végi versenyére. A verseny komolyságáról azon kívül, hogy a casecompetition.com címen érhető el a honlap, sokat elárul, hogy minden évben egy közel húszfős csapat tíz hónapig szervezi.
A meghívó azonban csak januárban jött, ami azt jelentette, hogy a csapattagok kiválasztására és felkészítésére alig egy hónap állt rendelkezésre. A csapat kiválasztása rögtön meg is kezdődött: a st.galleni Consulting Club tagjai közül több tucatnyian jelentkeztek a meghirdetett, kivételes lehetőségre. A tagok kiválasztása során a Consulting Club és a HBCS úgy döntött, hogy kockáztat, és egy teljesen új csapatot állít össze. A vegső összeállítás tagjai két ember kivételével még nem dolgoztak együtt, a szakmai hátterük és személyiségük alapján azonban arra lehetett következtetni, hogy remek csapatot fognak alkotni. A négy tag – Constantin, Martin, Nicolas és Nikolas – fiatal koruk ellenére mind rendelkeztek nemzetközi és (diák)tanácsadói tapasztalattal. Klasszikus esettanulmányokat azonban – Martin kivételével, aki a Harvardon már találkozott ilyenekkel – még nem oldottak meg, főleg nem ebben a négyfős felállásban. Egyértelmű volt tehát, hogy egy alapos felkészítésre van szükség. A feladatot izgalommal teli örömmel vállaltam el.
Tréninghétvége
A csapat felkészítése február elsején indult, egy intenzív, hétvégi, tréninggel egybekötött esetoldással. A módszertani alapozáson túl kiemelt hangsúlyt fektettünk magára a csapatra. A nap végére négy ismeretlenből egy, a saját, előre rögzített szabályait követő, hatékony munkacsoport vált. Ez a potenciális csapat a következő hetek alatt összekovácsolódott, ami a jó hangulatban és a csapat teljesítményében is meglátszott – de ne rohanjunk ennyire előre. Az első nap fáradalmait Constantinék egy még intenzívebb esetoldással pihenték ki másnap. Már itt megmutatkozott, hogy a csapatösszeállítással kapcsolatos félelmek alaptalanok voltak: a srácok gördülékenyen, hatékonyan tudtak együtt dolgozni. Természetesen az időmenedzsment még közel sem volt tökéletes, így a Logitech esetre egy kissé hiányos, strukturális és tartalmi hibáktól szenvedő, de alapvetően biztató megoldást adtak és prezentáltak le.
Eset eset után
Az első esetoldás rengeteg tapasztalattal szolgált, csapatnak és trénernek egyaránt. A következő két hétben a st.galleni fiúk még három, meglehetősen különböző esetet oldottak meg. A biciklialkatrész-gyártótól kezdve az energiacégen át a ruhaboltig terjedt a skála, és az esettanulmányok funkcionális fókusza még ennél is tágabb volt.
A csapat azonban nem riadt meg, és egyre nagyobb tudatossággal vette az akadályokat. Trénerként érdemes volt megfigyelni, milyen aktívan használják az első hétvégén elhangzott módszertani eszközöket, és hogyan kezdik kiismerni a frameworkök helyét és szerepét. Szintén üdítő volt látni, hogy az egyes prezentációkra meghívott zsűri visszajelzésére mennyire ad a csapat, és hogy már a következő előadásukban fel is használják a tanácsokat. Az esetmegoldást tekintve pontos időrendet dolgoztak ki, amiben svájci pontossággal (vagy német precízióval, tekintve, hogy a svájci egyetemet négy német állampolgár képviseli) osztották be a rendelkezésre álló 32 órát. A kezdeti, erős támogató szerepemből egyre inkább a háttérbe húzódhattam, és a helyemet Gantt chartok, folyamatspecifikációk és az átadott tudás vette át.
Habár a felkészítés hivatalosan véget ért a tegnapi nappal, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a st.galleni négyest elkísérhetem Koppenhágába, ahol egészen a verseny kezdetéig támogathatom majd őket. A csapatot úgy érzem, nekem nem tisztem méltatni, de az utolsó prezentáció egyik zsűritagjának megjegyzése sokat elárul: a hölgy megkérdezte, hogy a csapat tényleg másod- és harmadéves alapszakosokból áll-e. A válasz: igen.
Folyt.köv.
A cikksorozat második részében magáról a CBS versenyéről fogok írni. Addig is, kövessétek a live blogunkat jövő pénteken és szombaton (február 28. és március 1.), amikor a HBCS egyszerre három külföldi esettanulmányos rendezvényről tudósít majd.
A szerző ezúton is szeretné megköszönni a zsűritagok idejét és a rengeteg hasznos tanácsot, amivel a csapatot segítették. A teljesség igényével: Astrid Beyschlag, Alexandra Loth, Alessandra Morra, Christian Marcel Höke, Charles Le Brun, Daniel Cetin, Thomas Pohl, Jonathan S., Alexander Müdespacher, Julia Pfirrmann, Robin Deng, Amparo García Fernández, Katharina Schneider, Nastia-Lara Emde, Gergely Balázs és Ábrahám Zsolt. Köszönöm!