Széljegyzet a jegyzetelésről
Már egy ideje foglalkoztat a jegyzetelés kérdése. Jómagam is gyakran esek abba a hibába, hogy nincs nálam a jegyzetfüzetem. Nem csak munkahelyen vagy egyetemi órán lehet fontos egy jegyzetfüzet, hanem az esettanulmány felkészítőkön, versenyeken is. Mire is gondolok?
Nagyon messziről indítva a posztot, a case solving középpontjában az egyén fejlődése áll. Tehetséges, motivált diákok alakítanak csapatokat, hogy aztán időnyomás alatt egy komplex problémát közösen feldolgozzanak, majd azt egy szakmai zsűri előtt prezentálják. Ahhoz, hogy valaki profi esetmegoldó legyen elengedhetetlen a hallott információk, feedbackek feljegyzése. Ebből kiindulva a jegyzetelés öt funkcióját különböztethetjük meg.
1. Jegyzetelés = Kódolás
A jegyzetelés egyfajta kódolási folyamat, amikor is a kapott új információkat rögzítjük az agyunkkal. Számos tudományos kutatás bebizonyította, hogy a leírt információra tovább emlékezünk, mint a szóban elhangzottra.
2. Jegyzetelés = Információtömörítés
Gyakran rövid idő alatt hatalmas mennyiségű információt kell feldolgoznunk. Ahhoz, hogy mindezt hatékonyan tegyük, struktúrákban kell gondolkodnunk, valamint ki kell emelnünk az elhangzottak lényegét.
3. Jegyzetelés = Megelőzés
A megelőzés funkció alatt a problémák, hiányosságok kezelését értem. Nem csak a saját hanem más csapatok hiányosságaiból is tanulhatunk (sőt!). Érdemes tehát ezeket a hiányosságokat vagy erősségeket is tudatosan feljegyezni, hogy a jövőben ne essünk hasonló helyzetbe.
4. Jegyzetelés = Gesztus
A jegyzetelés egy gesztus is a partnerünk felé. Azt kommunikáljuk a másik fél felé, hogy azt amit mond fontosnak tartjuk. Egyetemi hallgatóként nem találkozunk naponta vállalatok felsővezetőivel, tapasztalt üzletemberekkel, egyetemi oktatókkal. Az hogy személyes vagy csapat szintű visszajelzést kapjunk még ritkább.
5. Jegyzetelés = Elérhetőség
Jegyzetelni nem a pillanatért jegyzetelünk. Hosszú távon szeretnénk tanulni a hallottakból. Fontos tehát, hogy amit leírtunk az hosszú távon is fogyasztható legyen. Bizonyos idő elteltével érdemes ezekre a visszajelzésekre, jegyzetekre ránézni és átgondolni hogy az idő elteltével sikerült e változást elérnünk a legfontosabb pontokban.
Mindezek után jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mégis mikor érdemes jegyzetelni? A válasz viszonylag egyszerű: minden olyan helyzetben, amikor számunkra fontos információt hallunk, olvasunk. Az esettanulmány megoldás során az eset elolvasásától a zsűri visszajelzésig számos olyan pont van, ahol egy jó jegyzet kritikus lehet. Ha egy versenyen több esetet kell a csapatnak megoldania (pl. John Molson MBA Case Competition), akkor a visszajelzésekre adott gyors reflexió elengedhetetlen. Többször lehet látni ezeken a versenyen csapatokat, akik két vesztett meccs után fordítják meg a verseny menetét. Mindez persze tudatosságot és alázatot követel meg a versenyző csapat tagjaitól.