STRATÉGIAI SZAFARI – könyvajánló
A minap kezembe akadt Henry Mintzberg, Bruce Ahlstrand és Joseph Lampel stratégiai szafarija. Még rajkos szakkollégista koromban stratégia kurzuson olvastuk négy-öt évvel ezelőtt. Gondoltam írok belőle egy jó kis könyvajánlót az esettanulmány blogra így hát fogtam és újra belelapoztam. Érdekes, hogy öt év egyetem és egy év munka mennyit tud alakítani az ember szemléletén, lapozgatás közben egyszer csak azt vettem észre, hogy az elejétől olvasom az egész könyvet.
Már a szerzők neve és a könyv születésének háttértörténete is impozáns. Henry Mintzberg korunk egyik legnagyobb stratégiai gondolkodója, nem mellesleg a Rajk László Szakkollégium Herbert Simon díjasa (2006). Bruce Ahlstrand, a Trent Univesity egyik előadása után tette fel a kérdést Mintzbergnek: mi lenne ha írnának egy könyvet a stratégia iskoláiról, amolyan szafarit, s bevették harmadiknak jó barátjukat, Joseph Lampel professzort is.
A szerzők könyvükben egy stratégiai szafarira invitálják az olvasót. Egy olyan vadregényes utazásra, ahol más-más nézőpontból tekinthetünk meg érdekes képződményeket. Az utazás során a szerzők végig veszik az egyes stratégiai iskolák (1. design, 2. tervezési, 3. pozícionáló, 4. vállalkozói, 5. megismerési, 6. tanulási, 7. hatalmi, 8. kulturális, 9. környezeti, valamint 10. konfigurációs) főbb állításait. A szerzők nem ragadnak le a főbb üzeneteknél, hanem azokat darabokra szedik, rámutatva az egyes feltételezések gyenge pontjaira, az egyes modellek korlátaira.
A könyv folyamatosan hangsúlyozza, hogy a stratégia nem egy jól leírható fogalom, annak tartalma folyamatosan függ a vizsgálódás nézőpontjától és a környezetei tényezők változásától. Nincs tehát általános érvényű stratégia definíció, mégis a könyv elolvasása után egy komplexebb képet kaphatunk annak tartalmáról, jellegéről.