Tanácsadók az üzleti életben
Az elmúlt héten az egyik szakkollégiumi kurzus tekintetében a különböző nézőpontokról beszélgettünk. Az esettanulmányokat megoldó egyetemi hallgatók gyakran találkozhatnak stratégiai tanácsadó cégekkel. Mindez nem véletlen, hiszen az esettanulmányok alapvetően top menedzsment szintű, vezetői döntésekkel foglalkoznak. De mit is jelent a stratégiai tanácsadás és kik is ezek a tanácsadók?
A stratégiai tanácsadók elsődleges szerepe a vezetői döntések előkészítéséhez, illetve támogatásához kapcsolódik. Számos olyan helyzet létezhet, amikor a menedzsmentnek nincs kapacitása, esetleg háttértudása bizonyos kérdések alapos átvizsgálásához. A stratégiai kérdés jellegétől és a vállalaton belüli humán erőforrásoktól függően egy-egy vállalat alkalmazhat külső- valamint belső stratégiai tanácsadókat.
Külső tanácsadó cégek
A piacon számos nagyon jól ismert stratégiai vagy menedzsment tanácsadásra szakosodott cég van jelen. McKinsey, The Boston Consulting Group, Roland Berger, A.T. Kearney, Bain, csak hogy a legnagyobbakat említsem. A stratégiai tanácsadó cégek mellett az ún. „Big Four” – KPMG, Deloitte, PWC, Ernst&Young – vállalatok is rendelkeznek tanácsadói üzletágakkal (pl. Financial Advisory, M&A).
Külső tanácsadó alkalmazása elsődlegesen olyan helyzetekben előnyös, amikor a kérdés megoldásához egyfajta (1) objektív külső szemre és/vagy (2) iparági legjobb gyakorlatokra van szükség. A menedzsment minden esetben a stratégiai probléma egyik fontos érintettje, néha akár maga a probléma. Gyakran például humánpolitikai szempontból érzékeny kérdésekről kell döntéseket hozni. Ilyen helyzetekben a döntéshozatalt segítheti egy a szervezeti politikától független tanácsadó. A fent említett nagy tanácsadó cégek kiterjed nemzetközi hálózattal és rendkívül széles iparági és projekt tapasztalattal rendelkeznek. Ezeket a tapasztalatokat, legjobb gyakorlatokat tudják az adott helyzetre és az adott vállalatra szabni.
A külső tanácsadók alkalmazásának egyik legjelentősebb hátránya, hogy a projekt lezárásával a megvalósítási folyamatban gyakran már nem vesznek részt. A magas díjazás és a kérdések komplexitása miatt, a projektek gyakran a módszertani előkészítésről, helyzetértékelésről, a koncepcióalkotásról és a megvalósítási terv elkészítéséről szólnak és a belső megvalósítás száz százalékos levezényelésére már nem marad elég erőforrás. Ebben az esetben a projekt sikere nagyban múlik a megrendelő menedzsmenten és a projekt belső felelősén.
Belső tanácsadók
A tanácsadási paletta másik oldalán a vállalatok belső tanácsadói állnak. Ők az adott vállalat (pl. Shell, MOL, Magyar Telekom) alkalmazottjai és elsődleges feladatuk a menedzsment előtt álló döntések belső támogatása. Vállalatonként eltérő ezen tanácsadók szervezeti jelenléte, van ahol egy-egy személy és van ahol egy egész stratégia osztály foglalkozik a fentebb említett kérdésekkel.
Belső tanácsadók (angolul internal consultant vagy strategic analyst) alkalmazásának egyik legfontosabb előnye a napi jelenlét. A vállalat alkalmazottjaként folyamatosan jelen van a vállalat hétköznapjaiban és ennek köszönhetően jelentős iparági ismeretekkel rendelkezik. Mivel a vállalati struktúrába beágyazottan működnek a projektek megvalósításában aktívan közreműködnek.
A belső tanácsadók alkalmazásának pont az a két jelentős hátránya van, ami a külső szakértők esetében előny. Mivel a szervezetbe mélyen beágyazottak bizonyos kérdésekben érintettek lehetnek így sérül az objektivitásuk. Az évek során felhalmozott iparági ismeretek mellett gyakran nem férnek hozzá más iparágakban tapasztalt legjobb gyakorlatokhoz. Ez utóbbi hátrány megfelelő képzésekkel és nemzetközi vállalatok esetén a cégcsoporton belül mozgatással azért kezelhető, de kétségtelen, hogy egyfajta nyitottságot követel meg mind a munkaadó, mind a munkavállaló irányából.
A válság hatására a költségcsökkentő intézkedések a tanácsadásra fordított összegek radikális visszafogásához vezettek. Több vállalat a drágább külső tanácsadók helyett házon belüli szakértőket alkalmaz. Ezen belső tanácsadók jelentős része általában kipróbált ex-külső tanácsadók, akik az iparági- és vállalati specializáció, valamint a kiegyensúlyozottabb terhelés érdekében átülnek az ügyfél oldalára.
A fenti két szereplő habár különböző szerepet tölt be és máshogy viszonyul az adott vállalathoz, valahol ugyanazt a szemléletet képviseli. Adott egy vállalat, mely egyik esetben ügyfélként (vagy megbízóként) a másik esetben pedig munkaadóként jelenik meg, mégis a probléma mellyel szembesül ugyanaz.